1960-1970

A hetvenes években a Surovina nagy válságba került. A korábbi rossz gazdálkodás miatt a szállítók és a vevők elutasították az együttműködést, a vállalatnak ezért nem volt elegendő anyagi tőkéje az új berendezések és a gépesítés korszerűsítésére való beruházásra. Az akkori vezetőknek az ésszerű üzletvitellel és az alapokba való befektetésekkel mégis sikerült korszerűsítenie a járműparkot és ezáltal növelni az anyag elszállítását és a nyereséget. Új felvásárló állomások jöttek létre Jugoszlávia-szerte, a tevékenység pedig kiterjedt a külföldi piacokra is, elősorban Németországra és Olaszországra.

1970-1980

1970 és 1980 között nagy figyelmet szenteltek a gépesítésbe való beruhására és az új technológiai eljárások bevezetésére. Az általános energetikai válság és a növekvő nyersanyaghiány gondolkodásra késztette a közgazdászokat és a politikusokat, aki felismerték a hulladék, mint reprodukciós anyag gyártási folyamatban betöltött szerepét. Ezekben az években fogadták el a Hulladékgazdálkodásról szóló törvényt. A Surovina egyre gyorsabban fejlődött és 1980-ban Mariborban megépült a Maribori Központi Raktár - a legkorszerűbb acélhulladék hasznosító üzem Jugoszláviában.

1980-1990

Ezt az időszakot viharos és kiélezett piaci viszonyok és a vállalaton belül zajló élénk események jellemezték. Az általános recesszió és a beszállítók által gyakorolt nyomás hozzájárult a vállalat rosszabb gazdálkodásához, de az akkori időszak teljes állapotának összefoglalása azt tükrözi, hogy a vállalatnak mindezek ellenére még mindig kedvező eszköz - és forrásszerkezete volt. Szlovénia függetlenné válásával a Surovina-nak, az öszes szlovén iparral együtt, szembesülnie kellett a nagy piaci részesedés elvesztésével és a régi túlélt rendszer változásaival.

1990-2000

A függetlenséget követő nehéz időszakban a vállalat összes erőfeszítése a termelékenység, gazdaságosság és a munka minősége terén való gyökeres változtatásokra irányult. A Surovina 1998. március 4-én részvénytársaságként lett bejegyezve. A gazdasági válság, az értékesítés és nyersanyag iránti kereslet csökkenés nehéz időszakát 2000-ben gazdasági növekedé követte, ezzel együtt pedig az új szállítóeszközök, gépi és technológiai berendezésekbe való beruházás.

2000-2010

Ez a nagy fejlesztési ciklus időszaka, új tevékenységekbe való beruházással, többek között a veszélyes hulladékok újrahasznosításába. A Surovina a hazai piacon átvette a vezető szerepet a másodlagos nyersanyagok gyűjtésében és hasznosításában, és növekedett a külföldi piacokon való értékesítés is. 2008-ban, a recesszió időszakába való áttéréskor még mindig jó üzleti eredményekkel gazdálkodott, sőt ebben az időszakban hozta létre saját csomagolási sémáját. 2010-en, amikor a társaságnak már 16 üzletviteli egysége és 6 felvásárló egysége volt, a Surovina átalakult Gorenje Surovina-vá , az új tulajdonos, a Gorenje, pedig tőkebefektetést eszközölt.

2010-2016

2011-ben teljes lendületet vett az európai adósságválság, ezzel együtt pedig a nyersanyag előreláthatatlan ármozgása és a fizetési fegyelmezetlenség. A Gorenje Surovina ebben az időszakban újonnan meghatározta az üzleti folyamatokat és felújította az informatikai rendszert, aminek segítségével az értékesítésből származó árbevételek a válság ellenére növekedtek. Befektetést eszközölt az új csomagolóanyag -válogató és az új EEBH ártalmatlanító központ építésébe Mariborban, valamint a környezetvédelmi engedélyek beszerzésébe is. A 2013-ban keletkezett tűzeset miatt teljesen tönkrement az EEBH ártalmatlanító egység, beleérve az összes berendezést is. A nehéz helyreállítás és az üzem leállása ellenére a Surovina 2014-ben jó növekedést ért el és a piacon megerősítette beszerzési és értékesítési pozícióját.

2016-